A Világgazdaság interjúja Karmenu Vella környezetvédelmi biztossal

Drasztikus uniós lépéseket tesznek, Európa nem fulladhat bele a szemétbe

Magyarország fontos lépéseket tesz a körforgásos gazdasági szerkezet létrehozására – mondta a Világgazdaságnak Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel tárgyalt Budapesten.

Úgy látja, a fenntartható fejlődést és a környezet kímélését nagyban segíthetik a magyar víz- és energiamegtakarítási megoldások.

Az Európai Unió a globális átlagnál nagyobb mértékben éli fel a Föld tartalékait: az idei keretet már május 10-én kimerítettük, Magyarország esetében pedig június 14. ez a dátum. Megfordítható vagy legalább lassítható a folyamat?

Mindenképp, ezért is látogattam Magyarországra. Bölcsebben kell gazdálkodni az erőforrásokkal, a hulladékmennyiséget pedig már azelőtt csökkenthetjük, hogy ténylegesen képződne. Emellett mindenképp szükséges emelni a csapásszámot az újrahasznosítás terén, az egyes anyagokat minél tovább használva, ez a körforgásos gazdaság lényege. Ez nem álom, szerencsére egyre több helyen mára valóság. A túlfogyasztás napjával szembesülve pedig nem a kétségbeesés a helyes válasz, hanem a környezettudatos döntések mindennapos meghozatala mikro- és makroszinten egyaránt, az egyszer használatos műanyagoktól való megszabadulástól kezdve a vállalatok fenntartható fejlődést szem előtt tartó üzleti modelljeinek kialakításáig.

A magyarországi és a régiós túlfogyasztás szerkezete mennyiben tér el a nyugat-európai országokétól? 

Van egy keretrendszerünk a körkörös gazdaság monitorozására, ami Magyarország esetében érdekes trendeket mutat. A legutóbbi adatok szerint Magyarországon mindössze 6,4 százalékos volt az újrahasznosított anyagok használatának aránya, szemben a 11,7 százalékos uniós átlaggal. Előremutató viszont, hogy a körforgásos gazdasággal összefüggő foglalkoztatás ma már az összes magyarországi álláshely 1,93 százalékát teszi ki, miközben az EU-átlag ezen a téren csak 1,73 százalék. A hatékonyság terén azonban van még hová fejlődnie országuknak, hiszen Magyarországon egyelőre 2,04 euróba kerül egy kilogrammnyi anyag újrahasznosítása, holott a 28 uniós tagállam átlagát tekintve ez már egy euró alatt van, egészen pontosan 88 eurócent a legutóbbi felmérések szerint.

A fenntartható fejlődést és a környezet kímélését nagyban segíthetik az innovatív megoldások. Tapasztalatai szerint melyek azok az iparágak, amelyekben a legnagyobb innovációs potenciál van a magyar vállalatoknál?

Magyarország egyelőre a tizedik leglassabban fejlődő innová­tor, az Európai Bizottság nemrég közzétett, 2018-as innovációs eredménylistáján a 21. helyre került. Ez ahhoz képest előrelépés, hogy a 2017-es Eco-IS-rangsorban Magyarország 63 pontos összeredménnyel még a 24. volt csak az EU-ban.

Forrás és teljes interjú: https://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/drasztikus-unios-lepeseket-tesznek-europa-nem-fulladhat-bele-a-szemetbe-2-1593026/


Nyomtatás   E-mail