A vegyi anyagokkal és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei

Az Európai Bizottság 2018 januárjában közzétette „a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségeiről” szóló közleményét. A közleményhez kapcsolódóan a Bizottság egy részletesebb munkadokumentumot is összeállított, amelyről július és október között nyilvános konzultációt folytatott az érintettekkel.

Kapcsolódó dokumentumok és egyéb linkek:

Az alábbiakban vázlatosan kiemeljük a dokumentumok legfontosabb pontjait:

A közlemény 4 fő problémakört mutat be, és az ezekkel kapcsolatban tervezett intézkedéseket, illetve eldöntendő kérdéseket adja meg. A munkadokumentum a 4 problémakört alpontokra, „kihívásokra” bontja, és az egyes kihívások esetében több megoldási lehetőséget vázol fel. Ezekről a megoldási lehetőségekről kérte a Bizottság az érintettek véleményét.

1. problémakör: Az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétére vonatkozó információk nem érhetők el könnyen a hulladékkezelők számára

1. kihívás: Az „aggodalomra okot adó anyagok” körének meghatározása
1A megoldási lehetőség: Aggodalomra okot adó anyagok = a REACH rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) + a (vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó) CLP rendelet VI. mellékletében felsorolt anyagok
1B megoldási lehetőség: Aggodalomra okot adó anyagok = a REACH rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) + a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) + a REACH rendelet XVII. mellékletében felsorolt anyagok + termékekre vonatkozó speciális jogszabályokban felsorolt anyagok

2. kihívás: Az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követése
2A megoldási lehetőség: Egy határidőn (pl. 2030) túl minden anyagot nyomon kellene követni
2B megoldási lehetőség: Ágazatspecifikus nyomonkövetési megoldás (a hulladékhasznosítóknak szükséges információknak a számukra megfelelő formában kellene elérhetőnek lenniük)
2C megoldási lehetőség: Önkéntes nyomon követés
2D megoldási lehetőség: Nyomon követés helyett analitikai módszerek

2. problémakör: A hulladék olyan anyagokat tartalmazhat, amelyek már nem használhatók új termékekben (Az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos problémák megoldása)

3. kihívás: Egyenlő versenyfeltételek az elsődleges és a másodlagos nyersanyagokra
3A megoldási lehetőség: A REACH rendeletben azonos korlátozások és engedélyezési szabályok vonatkoznának az elsődleges és a másodlagos nyersanyagokra
3B megoldási lehetőség: A REACH rendeletben a másodlagos nyersanyagokra vonatkozó szabályok eltérhetnének az elsődleges nyersanyagokra vonatkozó szabályoktól

4. kihívás: Egyenlő versenyfeltételek az EU-ban gyártott és az importált árucikkekre
4A megoldási lehetőség: A REACH rendelet szerinti korlátozások alkalmazása annak érdekében, hogy az importált árucikkekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint az EU-ban gyártott árucikkekre
4B megoldási lehetőség: A vegyi anyagokra és a termékekre vonatkozó szabályozás végrehajtásának ösztönzése az EU határain

5. kihívás: A körforgást elősegítő terméktervezés
5A megoldási lehetőség: A termékek környezebarát tervezésére vagy a termékekre (elektronikai berendezésekre) vonatkozó irányelvekben új előírások bevezetése az aggodalomra okot adó anyagok tekintetében
5B megoldási lehetőség: A gyártói felelősségen alapuló (termékdíjas) rendszerek alkalmazása annak a biztosítására, hogy az aggodalomra okot adó anyagokat nem használják fel új termékek gyártásához (a gyártók által fizetett díjak kialakításán keresztül)

3. problémakör: A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó uniós szabályok harmonizációja nem valósult meg teljes mértékben, ami bizonytalanná teszi, hogy a hulladék hogyan válik termékké

6. kihívás: A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó szabályok alkalmazása körüli bizonytalanság csökkentése
6A megoldási lehetőség: Uniós szintű intézkedések
i. Az uniós kritériumok kidolgozására irányuló munka fokozása + a tagállamok ellenőrizni tudnák, hogy a hulladékhasznosítók teljesítik-e a REACH rendelet szerinti regisztráció alól való mentesülés feltételeit
vagy
ii. Minden hasznosított (visszanyert) anyagot regisztrálni kellene a REACH rendelet szerint, és ezáltal szűnne meg az anyag hulladékstátusza
vagy
iii. Amennyiben egyéb jogszabály biztosítani tudja az anyag vagy keverék biztonságos forgalomba hozatalát, az adott jogszabályban foglalt feltételeket lehetne a hulladékstátusz megszűnése kritériumainak tekinteni, és érvényesülhetne a REACH rendelet szerinti regisztráció alóli mentesség
6B megoldási lehetőség: Tagállami szintű intézkedések
i. A hulladékok hulladékstátusza csak az illetékes nemzeti hatóság előzetes döntése alapján szűnhetne meg
vagy
ii. A hasznosító dönthet a hulladékstátusz megszüntetéséről
vagy
iii. az i. és ii. lehetőség kombinációja

4. problémakör: A hulladékok veszélyes/nem veszélyes besorolásának nehézségei, a vegyi anyagok veszélyesként történő osztályozásával való megfelelő összehangolás hiánya, és ezek hatásai a másodlagos nyersanyagok felhasználására

7. kihívás: A hulladékok és a vegyi anyagok veszélyesként történő osztályozásának összehangolása
7A megoldási lehetőség: A hulladékok veszélyesként történő osztályozásának szabályait teljes mértékben hozzáigazítanák a CLP rendelet szabályaihoz
7B megoldási lehetőség: A hulladékok veszélyesként történő osztályozásának szabályait nem teljes mértékben igazítanák hozzá a CLP rendelet szabályaihoz: a hulladék lehetne nem veszélyes abban az esetben is, ha az előállított másodnyersanyag veszélyes

8. kihívás: A hulladék besorolása során figyelembe kellene venni, hogy ez milyen formában keletkezik
8A megoldási lehetőség: A hulladék besorolása az alapján történik, hogy a hulladék milyen formában keletkezik, figyelembe véve a hulladékban található anyagok biológiai hozzáférhetőségét
8B megoldási lehetőség: A hulladék besorolása a veszélyes anyagok koncentrációja alapján történik, figyelemen kívül hagyva a hulladékban található anyagok biológiai hozzáférhetőségét


Nyomtatás   E-mail