Magyarország Kormánya
Miniszterelnökség
Orbán Viktor
miniszterelnök úr
részére
elektronikus úton
tárgy: Az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió módosításának kezdeményezése
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
2022. július 28. napján a Magyar Állam és a MOL Nyrt. megállapodást és koncessziós szerződést kötött egységes hulladékgazdálkodási tevékenységek tárgyában. A koncesszió kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és intézményi résztevékenységek ellátására. A jelen levelünkkel engedje meg, hogy a hulladékgazdálkodási szektorban aktív szakmai érdekképviseleti szervezetek összefogásával az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását (jogszabályi rendelkezések és megállapodás) kezdeményezzük, olyan formában, hogy a koncesszió csak és kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre terjedjen ki. Kérésünkkel azért fordulunk közvetlenül a Tisztelt Miniszterelnök Úrhoz, mivel Prof. Dr. Palkovics László miniszter úr rögzített és sajtóban idézett nyilatkozata alapján, jogilag komolyan megkérdőjelezhető módon a MOL Nyrt. kezdeményezésére, annak érdekében lett kialakítva a koncessziós pályázati kiírás, s a koncessziós rendszer.
A koncesszió a közszolgáltatáson túl a forprofit magánszektorra kiterjedően általánosan a települési hulladékgazdálkodási, s a szelektíven gyűjtött EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi – anyagáramokkal folytatott tevékenységeket is magában foglalja. Ezen tevékenységeket a saját területükön az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magasfokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai KKV vállalkozás végzi. Korábban az ITM is elismerte, hogy a termékdíjas anyagáramokkal történő hulladékgazdálkodás az ipari, gazdálkodó szervezeti szektorban megfelelően működik.[1] Az intézményi résztevékenység által érintett hulladékgazdálkodási feladatellátás szabadpiaci alapon megoldott volt - a visszaváltási rendszer a jövőben kerül bevezetésre. Ezen hulladékgazdálkodási terület problémái kimondottan a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény által szabályozott állami koordinációra, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet működésére, működési lehetőségeire voltak visszavezethetőek. A hivatkozottak ellenére a piaci szolgáltatók beletörődtek a koncesszióba, s megpróbáltak együttműködni a Koncesszorral. Az elmúlt hónapokban a Koncesszor részéről azonban szakmaiatlan hozzáállást, erőszakos erőfölénnyel való visszaélést, a koncessziós megállapodáson történő túlterjeszkedést tapasztaltak. Az intézményi hulladékgazdálkodási koncessziós feladatellátásra kiírt zártkörű pályázat során a Koncesszor a cégek számára vállalhatatlan, elfogadhatatlanul egyoldalú és bérmunka konstrukcióban életszerűtlen szerződést ajánlott, melyet az előírt feltételrendszer miatt a KKV-ék többsége eleve meg sem tud kötni.
A COVID-19-es járvánnyal összefüggő veszélyhelyzetet követően, a jelenlegi energiaválság és kibontakozó gazdasági válság idején az intézményi résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási terület átalakítása ellehetetleníti a több tízezer munkavállalót alkalmazó piaci cégek munkahelymegtartási képességét, s azzal fenyeget, hogy az elmúlt harminc év alatt felépült, erősen specializálódott, s a hasznosítási célszámokat teljesítő magánszféra visszafordíthatatlan leépüléséhez fog vezetni. A körvonalazódó új rendszer prognosztizálhatóan az értékes másodnyersanyagok minőségi és mennyiségi csökkenését eredményezi majd, hulladékgazdálkodási szempontból is kontraproduktív lesz.
Az átalakítást a hazai termelő, gyártó vállalatok is kimondottan ellenzik. A Koncesszor a bürokráciát, a folyamatokat és a költségeket növelő módon a tényleges hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó szolgáltató cégek és a hulladéktermelő vállalatok közé ékelődne be. A megnövekedett költségeket a hazai termelő, gyártó vállalatoknak, így végső soron a fogyasztóknak kellene viselnie. Ezen túlmenően, mivel a Koncesszor nem rendelkezik megfelelő mennyiségű szállítási és kezelési kapacitással, félő, hogy a vállalatok hulladékai a hulladéktermelés helyén elszállítatlanul a termelést is akadályozni fogják.
A hulladékgazdálkodási piaci szegmens tervezett megváltoztatása továbbá ellentmond az EU számos előírásának, hazai jogviták mellett több európai kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet.
A tervezett EPR rendszer monopolisztikus helyzetet teremtő koncessziós keretek közötti bevezetése ellentmond a vonatkozó irányelvben, de a Ht.-ben is rögzített ún. minimálkövetelményeknek. Az EPR rendszer működtetője szabadpiaci feltételek között, a gyártók, kötelezettek nevében, megbízásuk alapján és általuk felügyelt módon, nyilvánosan és az átláthatóság elvét követve kell eljárjon.
A közszolgáltatáson kívül eső hulladékgazdálkodás - legyen szó veszélyes, nem veszélyes, értékes, értéktelen hulladékról - a piacgazdasági verseny talaján működik világszerte. Ennek megfelelően, a tárgyaltakra tekintettel, tisztelettel kérjük a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását, s a tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó feladatellátásra!
Budapest, 2022.11.15.
Tisztelettel,
| Autósszektorhoz Kapcsolódó Bejegyzett Vállalkozások Autónóm Érdekvédelmi Egyesülete (ABAKE) |
Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) |
| Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) |
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
(KSZGYSZ)
|
|
Magyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók
Szövetsége (FÉMSZÖVETSÉG)
|
Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) |
| Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége(VOSZ) Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szekció |
Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASSZ) |
[1] Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégia 31. oldal, Strukturális Reform Támogató Program támogatási kérelemének 4. oldala